xe Deszy - Gondolatok: Kérdés-válasz az illegális könyvletöltésekről

Pages

Subscribe:

2016. január 26., kedd

Kérdés-válasz az illegális könyvletöltésekről

Sziasztok!

Ez most nem rendes bejegyzés, viszont egy ask.fm válaszom hosszúra nyúlt, és ezen a platformon tudom megosztani. 


Kérdés:
Szia! Tudom hogy ellenzed, hogy letöltsék a könyveket, de mi van akkor ha valaki épphogy kaját tud venni magának a kis pénzéből? Komolyan sajnálod tőlük hogy tudjanak olvasni..?

Válasz:

Szia!
Ennek több oldala van, az egyik az, amit írsz, és a válasz, hogy nyilván nem, személy szerint nem sajnálom.
Viszont a másik oldalon ott a következő helyzet: ha valaki dolgozik valamiért, aztán azt, amit a munkájával előállít, a kutya se veszi meg, mert megszerzi ingyen, akkor előbb-utóbb neki se lesz munkája, és még ráadásul a szegény embernek se lesz könyve, mert a kiadó csődbe jut, mert mindenki letölti, az írók közül meg csak az ír tovább, akinek létkérdés maga az írás, mert nem hogy megélni nem tud belőle, de még normális zsebpénznek sem elég, amit érte kap (ez mondjuk már kb. így is van). 

Szóval másik oldalról megközelítve a kérdést: te mit szólnál, ha valaki azt mondaná, hogy folytasd a munkát mindenképp, csak épp nem kapsz érte fizetést, vagy egyre kevesebbet, mert senki nem hajlandó fizetni érte?
Mondjuk fordító vagy, és hosszú heteken keresztül mást se csinálsz, csak görnyedsz egy számítógép fölött, és 300 oldalt átfordítasz angolról magyarra úgy, hogy élvezhető is legyen. Megcsinálod egyszer, megcsinálod kétszer, aztán kiderül, hogy alig jelent meg a magyar verzió két hete, már fent van az interneten, a könyv fogyása meg katasztrofális. A kiadó kifizette érte a jogdíjakat, kifizette a fordítót, a szerkesztőt, a korrektor(oka)t, a tördelőt, a nyomdai költségeket, ott állnak a könyvek a raktárban és a boltok polcain – de mindenki elolvassa inkább ingyen, hiszen minek is venné meg, ha elérhető ingyen is? Aztán te, szegény fordító, hirtelen kapod a levelet a kiadódtól, hogy bocsi, nem jön a folytatás, mert nem fogy a könyv, nincs szükség tovább a szolgálataidra.  

Aztán mondjuk marketinges vagy, és hetente akár többször is megválaszolod ennek a bizonyos sorozatnak a folytatását illető kérdéseket, és szomorúan és frusztráltan írod meg a választ, hogy bocsi, nem érkezik a folytatás. És mindenki háborog, mert sokan olvasták, sokan szeretik, sokan érdeklődnek és tiltakoznak, ha ennyi ember szereti, hogy van az, hogy nem jön a folytatás? 

Aztán te vagy a kiadó vezetője, akinek megszakad a szíve, mert azért vágott bele a sorozat kiadásába, mert úgy érezte, jó, kell a hazai olvasóknak – és látja is, hogy kell, mert sokan szeretik. De ugyanez a számokban nem tükröződik, a papírpéldányok bent porosodnak a raktárban, lassan fogynak, nem hozták vissza a belefektetett pénzt, és így nincs pénz a folytatásra sem. Ja, hogy igény az lenne? De akkor hogy van az, hogy 400-an sírnak egy könyvért, miközben csak 100-at adtunk el? 

Aztán mondjuk magyar író vagy. Szívvel-lélekkel szeretsz írni, de ettől még neked is enned kell, fizetned a rezsit, nevelned a gyerekeid. Megjelenik a könyved, te meg összeszorított farpofákkal reménykedsz, hogy legalább néhány hónapig nem szkenneli be senki, mert akkor a regényed fogyásának annyi – magyar íróként rossz esetben akár keresztet is vethetsz rá. A könyved után royaltyt kapsz, azaz egy bizonyos százalékot minden egyes eladott példányból – de az istennek se akarnak befutni azok az összegek, amikből fizetni tudnád a számláid, nem hogy még ruhát is vegyél a gyereknek. (Ó, és egyébként is fillérekről beszélünk, tehát alig valamit jelent az is, amivel megkárosítanak a feltöltők, na de te mégis megdolgoztál érte. Mondjuk kapsz könyvenként 10% jutalékot, ami nem is rossz – az legyen mondjuk egy könyvnél olyan 200 forint, és nagyon ügyes vagy, fogy belőle 800 darab – várod a 160.000 forintodat, amiért egyébként több hónapot dolgoztál, másnak meg a havi nettó fizetése is sokkal jobb ennél. És most egyébként egy jó esetet hoztam példának, valószínűleg a magyar szerzők ennél még rosszabb számokkal operálnak. Szóval várod a kis forintocskáidat, amit ráadásul nagy eséllyel nem is havi bontásban kapsz meg, de nem jön – mert hiába olvasták 800-an, fogyni nem fogyott csak száz. És akkor most próbálj meg megélni abból a 20.000 forintból, ami végül befut.) Mit csinálsz? Elkezdesz munkát keresni, mint bármelyik ember, reggel felkelsz, elmész dolgozni, este hazaérsz, a családoddal vagy még egy kicsit, és ha valami istentelen csoda folytán tudsz írni néhány oldalt, rettentő boldog vagy. Várják a könyved folytatását az olvasók, de mégis hogy tudnál gyorsabban haladni, ha csak úgy tudsz megélni, ha dolgozol mellette?
(És itt még csak az előállító oldalt néztük, a könyvkereskedők részébe bele se mentem, pedig nyilván náluk is bevételkiesés.)

És ezekután jogosak a panaszok, hogy XY könyv folytatása nem érkezik, ha mondjuk a panaszkodók legalább fele nem megvette, hanem letöltötte? 

Ha te lennél a fordító, az író, a kiadóvezető, hogy csak a fenti példákat említsem, nem éreznéd ezt baromi igazságtalannak? Nem éreznéd úgy, hogy megkárosítottak? Hogy hiába dolgozol, nem kapod meg érte azt, ami neked járna? 

Aztán mondhatnám példának a tipikust: bemész a boltba, tetszik egy ruha, nincs rá pénzed, ellopod? kérdést is. Mert hát ugye, hogy nem? Nem tűnik ugyanolyannak, pedig... a könyvekért dolgozók ugyanúgy megszívják, mint a ruhaárusok, ha senki nem vesz ruhát. A különbség az, hogy ruhára mindenkinek szüksége van, a könyvre meg nem, és ruhát meg ételt nem lehet az internetről letölteni. Pedig a könyvek mögött is ugyanolyan dolgozók állnak, akik fizetésből élnek. Ha az nem elfogadható, hogy bemész a kisboltba, aztán leemelsz mindenfélét a polcról, amire szükséged van, mert ezzel a kisbolt tulajdonosát károsítod meg, akkor ugyanezt miért nem érezzük a könyvek esetében is? Ugyanaz a két eset, még ha nem is érzékeli senki fizikai lopásnak az utóbbit, mert nem szó szerint emeled le a polcról, és vágod zsebre. 

És ráadásul még igazságtalanabb a kérdés, mert kaját, ruhát nem vehetsz kölcsön állandóra - könyvet viszont szerezhetsz ingyen is úgy, hogy nem támogatod az illegális letöltéseket. Elmehetsz könyvtárba (vajon miért van, hogy az internet létezése előtt is tudtak olvasni?), cserélgetheted a meglévőket a barátokkal, csatlakozhatsz a Moly utazókönyv akcióhoz, olvashatod a legálisan ingyenesen elérhető ekönyveket, cserélheted őket Rukkolán, részt vehetsz nyereményjátékokban, amiből akad szép számmal...

(Fun Fact: még a könyvtári kölcsönzéssel, ami ugyanúgy ingyen van, is többet segítesz azoknak, akik a könyveidért dolgoznak, mint a letöltéssel, ugyanis néhány forint éves szinten ebből is csurranhat-cseppenhet a magyar szerzőknek és fordítóknak. Just sayin’.)

Szóval nem, nem sajnálom senkitől az olvasás lehetőségét - csak egyoldalúnak érzem a megközelítést az összes ilyen vitában. A "nem sajnálod" kártyával mindig könnyű előállni, szánalmat ébreszteni, csak abba nem gondol bele senki, hogy lehet, hogy épp emiatt veszíti el egy másik ember a munkáját, és marad munkanélküli, hogy épp emiatt lehet az, hogy a könyvkiadásban nagyon sok mindenkinek több állása van, mert pusztán a kiadós munkából nem tud megélni, emiatt van az, hogy szeretett és tök jó sorozatok folytatása nem érkezik magyarul,  és hogy az íróknak akár évekbe is telhet megírni egy új könyvet, mert mellette kénytelenek 8 órában dolgozni... 

A könyvkiadás egy olvasó számára álomszerű világnak tűnik, milyen jó is lehet… De mindenki pénzből él, bármilyen nyersen is hangzik ez. A szerzők is. A fordítók is. A kiadói raktáros is, aki a könyveket csomagolja, a marketinges is, aki válaszolgat az olvasói kérdésekre és erején felül igyekszik eladni a könyvet, amit ingyen is el lehet lopni. 

Szóval kifacsart a kérdés. Alapvetően így szokott működni ez a munkaerő-piacon: dolgozol, és ezért cserébe neked JÁR valami. Kapsz fizetést, amivel bemész a boltba, ahol semmi sem JÁR neked, viszont a tiéd lehet, ha és amennyiben fizetsz érte. Miért van az, hogy amikor valaki az illegális letöltés mellett érvel, ezt teljesen kicsavarja? Ugyanis ebben az esetben a következőt állítod: mindegy, hogy tudsz-e fizetni a termékért a boltban, neked ez JÁR. És annak, aki előállította, esetleg majd más fizet, de ha nem az se baj, kit érdekel, hogy dolgozott érte? 

Vagy régi cserekereskedelemre nagyon lebutítva. Elmegy a könyves a portékával a piacra, hogy a könyvért cserébe ételt kapjon. Aztán fogják, elveszik a könyvét, de valahogy ételt nem kap cserébe. Ez így teljesen jogos és igazságos eljárásnak tűnik? Szerinted meddig fogja bírni a könyves a könyvek előállítását, ha közben nem jut ételhez? Szép lassan éhen fog halni, és akkor nem lesz több könyv sem, hiába volt előtte nagyon jó buli, hogy anélkül szerezhetted meg, hogy adtál volna cserébe ételt… 

Ráadásul a kérdés teoretikus, ugyanis a letöltők nagy százaléka meg tudná venni a könyvet, ha akarná, csak egyszerűbb másra költeni, ha a könyvet úgyis megszerezheti ingyen – aztán amikor előkerül a vitakérdés, jön a logikus érv, a szánalom kártya, amit kb. mindenki bedob, mert valóban tök jogos, és kinek ne esne meg a szíve a szegényeken? Naugye.
(Mondjuk azért felmerül a kérdés: azokat a szerkesztőket miért nem sajnáljuk, akik minimálbérért dolgoznak, és ugyanúgy meg kell gondolniuk, hogy mit vegyenek meg és mit nem, mert nincs elég pénzük? És miért nem sajnáljuk azokat a szerkesztőket, akik nem is találnak munkát, mert a kiadó nem tud sok szerkesztőt foglalkoztatni, hiszen nincs rá pénze? Vagy miért nem sajnáljuk azt a fordítót, akit esetleg kirúgnak, mert nem fogyott kellő mennyiségben az általa fordított sorozat első néhány része, így már nincs szükség a munkájára? Ők nem szegények?)

És valóban, egy tökéletes világban mindenkinek egyformán jutna olvasnivaló, a könyvek olyan olcsóak lennének, hogy ez a kérdés ne okozzon problémát, de fájdalom, nem egy tökéletes világban élünk. (Bár valami azt súgja, bármilyen olcsón adnák is őket, hacsak nem tök ingyen lennének, akkor is terjedne az illegális letöltés, mert a 0 mindig kisebb még az 1-nél is.)

Nyilván valószínűleg senki sem ártatlan a letöltős kérdésben, kb. mindenkivel előfordult már. De ha mondjuk csak minden 10 letöltött könyv után venne minden letöltögető egy papírt is, valószínűleg már sokkal jobb helyzetben lenne a könyvkiadás. (És jegyzem meg, ha nem lenne ennyi megkárosítás, valószínűleg a könyvek is olcsóbbak lennének. A letöltő panaszkodik, hogy azért tölti le, mert drága, de addig nem lesz olcsóbb, amíg nem tudnak több könyvet eladni. Ördögi kör.) 

Ó, és végül a kedvencem az, amikor előkerül a vita, és még csak nem is szégyelli magát a letöltögető. Mert mindezt, amit itt feljebb leírtam, talán fel se fogja. Vagy igen, csak egyszerűbb nem tudomásul venni. Ilyenkor jön a „NEKEM EZ JÁR”, és ennél idegesítőbb érvelés nincs. Mert őszintén? Nem, nem jár. És ha meg még is letöltöd, legalább lapulnál meg, ha észrevesznek, sűrű elnézéseket kérve, ne döngesd a melled, hogy márpedig neked van igazad… Mert a fentiek miatt nem, nem neked van, bármilyen sajnálandó is, ha épp nem tudsz könyvet venni, akkor is inkább a lopást választod a többi megoldás helyett. (Pedig mondom, az étellel és a ruhával ellentétben könyvet ingyen is lehet szerezni elég könnyedén.) És még ennél is idegesítőbb, amikor feltöltöd és még terjeszted is, mert az mekkora poén – újabb és újabb csoportokat hozva létre, küldözgetve fűnek-fának. (Itt az E/2 nem neked szól személy szerint, hanem általánosságban.)

Szóval lényeg a lényeg: ez egy sokkal összetettebb gazdasági-etikai-jogi kérdés annál, hogy sajnálom-e másoktól a könyveket. 


A könyves blogomért 

12 megjegyzés:

Eta írta...

Igen és igen.

Ashley Carrigan írta...

Osztom a véleményedet és még finom is voltál. A lopás az lopás.

poggi írta...

Én is hozzáteszem a magamét: kaptam már olyan üzenetet, hogy "de hát te fordítottad, neked biztos megvan - nem tudnád elküldeni?"

De, bizony el tudnám, és mégsem fogom. Nem azért, mert gonosz és irigy vagyok. Azért, mert ha elküldeném, az azt jelentené, hogy egyetértek veled abban, hogy az én munkám voltaképpen nem is munka.

Nem azért, mert nem akarsz fizetni érte, hanem azért, mert fel sem merül benned, hogy ez egy olyan több hónapos munka eredménye, aminek van ellenértéke, ami számodra értéket hordoz, amit használni akarsz… hiszen ez jár.

Unknown írta...

Kedves Deszy! Teljesen egyetértek veled. Az utóbbi időben nagyon sok olyan sorozatba kezdtem bele, amelynek nem jelentetnek meg több részt magyarul, amit nagyon sajnálok. (az angolom sajnos nem túl jó)
Szerintem kellene egy olyan könyvkiadók közötti közös platform, ahol a sorozatok egyes köteteire lehetne előjegyezni, így mérni lehetne a várható fogyást. Az interneten megjelenő, feltöltött kiadványok ellen szerintem csak egyenként lehet fellépni. Felszólít-fenyeget-töröltet.
Sajnos, régebben én is töltöttem le néhány követ, de ma inkább megveszem. Ha nincs pénzem új kötetre, akkor előszedek egy régit és újra elolvasom. (a régi is mindig tartogat valami újat) Nálam így megy... :D

Kiss Éva néni. írta...

Egyetértek Deszy írásával!

Unknown írta...

Na... nálam ugyanez van, mikor CD-t veszek. Mindig mindenki azt kérdezgeti tőlem: Minek veszed meg a CD-t, ha a youtube-on is tudod hallgatni vagy onnan is letudod tölteni? Én meg nem győzöm válaszolni: Azért, mert ezzel támogatom a készítőket. Könyvnél nekem soha eszembe nem jutott az, hogy PDF-et lopjak ilyen FB-os csoportokból. Mindig az az elv van bennem, hogy ezzel támogatom a készítőt. És totálisan egyetértek azzal, amit ide leírtál! ;)

V. írta...

Alapvetően egyetértek az írásban foglaltakkal, de felvetnék egy másik szempontot. Szeretek olvasni, imádom az e-olvasómat, teljesen átszoktam arra a papírkönyvekről. Kényelmesebb, nem koszolódik, nem gyűrődik, egy kéz elég hozzá, könnyű szállítani, stb. ráadásul külföldön élek, nem is tudnék papír könyvet rendelni otthonról. Amit el akarok olvasni, azt megkeresem, és ha van belőle hivatalos, megvehető e-könyv, akkor megveszem, eszem ágában sincs az írót, kiadót megkárosítani. Mi van azokkal a könyvekkel, amiket nem adnak ki elektronikus formátumban? Nyugodjak bele, hogy majd 2-3-5-10 év múlva olvashatom én is, úgy ahogy szeretném? Egyelőre marad az a lehetőség, hogy időről időre udvariasan érdeklődöm a kiadó honlapján, facebook-oldalán, mikorra tervezik az e-könyveket (pláne ahol évek óta "előkészületben" meg "árazás alatt" vannak), és amíg ilyen csökönyösen kizárják az e-readeres olvasókat a piacról, addig ha tudom, igenis le fogom tölteni az adott könyvet, mert el akarom olvasni, aztán amint lesz e-kiadás, majd meg is fogom venni, mivel nem szeretek szellemi tulajdont lopni. :/ Rossz ember vagyok ettől? Amikor szeretnék fizetni a termékért, de nem engedik, hogy nekem megfelelő formában megvegyem? Lehet ítélkezni, mindenesetre nagyon várom, hogy végre a magyar kiadók is megérkezzenek a 21. századba, mert igény szerintem nem csak az én részemről lenne a rendes, minőségi, hivatalos e-könyvekre.

(Hasonló eset egyébként, amikor már ott van a polcomon egy könyv papír formátumban, de kényelmi okokból szeretném az e-readeren olvasni. Etikus-e letölteni, ha már egyszer fizettem érte? Vagy vegyem meg még egyszer, csak mert nem akarom cipelni/gyűrni/összemorzsázni stb.? Nem egy kedvencemért fizettem már duplán emiatt, mert volt papír példányom az e-reader előttről. Nem panaszkodni akartam ezzel, fizessem meg a kényelmemet, rendben van, csak egy gondolat.)

Névtelen írta...

Én is egyetértek a bejegyzésben összefoglaltakkal, habár már én is töltöttem le pdf-ben könyveket. Tudom, hogy nem helyes, és igyekszem is nem ezt a módszert alkalmazni, mert tudom, hogy nekem ez nem jár, hanem csak egy lehetőség, amivel nem kéne élni. Rendszeresen járok könyvtárba, a barátaimmal kölcsönadjuk a könyveinket egymásnak. Vidéken élek egy kis faluban, így hozzánk nehezen jutnak el az újdonságok, ám ennek ellenére is próbálom megfékezni magamat és megvárni, míg legálisan is elérhető számomra a könyv. Egy dologban viszont a letöltőkkel értek egyet: miért vegyem meg, ha rossz a könyv? Sokszor jártam úgy, hogy megvettem egy könyvet, mert érdekesnek tűnt a fülszöveg alapján, mert tetszett a borítója, vagy csak mert páran azt mondták, hogy jó, aztán, miután elolvastam a könyvet, csalódottan csuktam össze, és az járt a fejemben: "Ez a könyv nem ér meg 3000 Ft-ot". Tudom, hogy rengeteg embernek rengeteg munkája van benne, és azt is, hogy ez valakinek a szellemi terméke, de ha nem jó? (megjegyzem, ezért szeretem a Könyvmolyképzőnél a JóKönyv garanciát, hatalmas és hasznos ötlet) Tudom, ott vannak a beleolvasók is, bár ez sajnos nem mindegyik könyvből elérhető. Nem tudom, mi a megoldás erre a helyzetre. Jelenleg az összes könyvet, amit pdf-ben olvastam el illegálisan, és egy kicsit is tetszett, próbálom megszerezni papíron is, mert tudom, hogy mit jelent a kiadóknak, az íróknak.
M. Zsófi

Névtelen írta...

Teljesen igazad van, és egyetértek, bár én erősen könyvletöltő vagyok. Bár leginkább angol nyelvűeket töltök le, ez tudom nem kisebbíti az 'érdememet'. Sajnos volt már olyan tapasztalatom, hogy egy könyvet egyszerűen nem bírtam elolvasni, fájt a magyar fordítás (hál' Istennek nem sűrűn esik meg ilyen), és csak eredetibe bírtam végigolvasni a könyvet. De azért becsületemre legyen mondva, én veszek is könyveket, mert ha egy könyv jó, azt biz' szeretem rendes formátumban is kézbe venni, szeretgetni, feltenni a polcra, mert bármennyire is szeretem az ebook olvasómat, a papírral nem veszi fel a versenyt, még ha annak nincs is háttérvilágítása... Vagy egyszerűen csak szeretem a szeretteimmel körbevenni magam.

Névtelen írta...

Nem értek egyet az írással. Nem azért, mégpedig pont azért, mert az író kapja a legkevesebbet az egészből, amit a könyvpiac többi résztvevője lenyúlt más munkájából. Nem a írót lopom meg a letöltéssel, hanem a kiadót, ahol ezek szerint minimálbérért dolgoztatják a szerkesztőt, nem becsülve a munkáját. Majd amikor a magyar író nem 160.000 Ft-ot kap 8000 példány eladott könyv után, amiból úgysem tudna megélni, és a példa szerint megmaradó 90%-ot a 1.440.000 Ft pedig eltűnik a könyvpiac berkeiben, akkor majd megveszem a könyvet és nem letöltöm.
Hja, és inkább adok 2 eurót egy Kobo, vagy 2 dollárt egy Amazon letöltésért, esetleg az írói oldalnak közvetlenül, minthogy pofátlan módon a papírkönyvvel közel azonos áron vegyek ebook-ot magyar oldalról.
Az íróknak tessék összefogni a pofátlan royality és a többhónapos csúszással történő kifizetések után. Majd ha az Alexandra nem két év után számol el az íróval, akkor lehet miről beszélni!

Deszy írta...

Kétségtelenül igaz, hogy sok mindenki learatja a maga kis babérjait a könyv árából, de az is, hogy mindenkinek megvannak a maga költségei, ezzel pedig a maga kis darabkája a haszonból.
Először is ott az ÁFA, ami kapásból lejön.
A könyvkereskedő raktároz és reklámoz, bár érzésem szerint valóban túl nagy százalékát lenyúlják a könyvnek, nagyobb arányát, mint amennyi a kiadó marad sokkal több munkáért.
Mindenesetre vegyük úgy, hogy könyvenként 1200 forint vándorol a kiadóhoz. Nekik ebből ki kell fizetniük magyar könyvek esetében a nyomdaköltséget, a szerkesztőt, a korrektort (jó esetben ebből akár kettő is akad), a tördelőt, a borítótervezőt és az írót. Valamint még nem számoltunk az egyéb költségekkel, amiket nehezebb könyvre leosztani, úgyis mint a kiadó gazdasági osztálya, logisztikai költségek, amik a kiadónál merülnek fel, működési költségek, reklámköltségek és más marketinghez és eladáshoz kapcsolódó költségek...
Szóval nem, a könyvkiadók se nyúlnak le belőle annyira sokat, hogy őket is igazán hibáztatni lehessen.
Ez persze nem jelenti azt, hogy sok szempontból nem igazságtalan a rendszer, de azt sem, hogy a kiadók valami elnyomó úrként ülnek a pénzesdomb tetején, mert sajnos nincs így.

Ami pedig az utolsó mondatodat illeti... Az Alexandra nem az íróval számol el, hacsak nem magánkiadás, hanem a kiadóval. És igen, ez is egy másik része a problémának. A kiadó kifizeti az összes könyvvel járó költséget, majd bizományban odaadja a könyvkereskedőknek, akik ücsörögnek rajta, és jellemző módon nem sietnek kifizetni a könyvekből befolyó bevételeket. Így gyakorlatilag hónapokig, akár évekig áll a pénz a könyvekben anélkül, hogy visszajönne a termelési költség.

Sandi írta...

Tak semua penjudi mengalami kekalahan, banyak bettor yang bahkan menjadi kaya raya karena bertaruh. Tentunya pertaruhan yang dilakukan dengan penuh perhitungan dan bermain sesuai situasi dan kondisi. Ada baiknya jika kita ingin belajar bertaruh kita mendaftar di http://103.102.46.188

Megjegyzés küldése