xe Deszy - Gondolatok: Picinyke cinke

Pages

Subscribe:

2013. január 8., kedd

Picinyke cinke

Minden télen etetjük a madarakat. Na nem kell valami profi madáretetőt elképzelni, egyszerű félbevágott flakonok lógnak a körtefánkról, amire pont rálátni a konyhából. Úgyhogy akárhányszor a konyhába megyünk, évek óta alkalmunk van megnézni a madarakat, akik reggelizni meg ebédelni jönnek. Mindenféle madár járt már itt. A toplistás visszatérők azonban a galambok (ők azért ritkábban jönnek és kevesen), a verebek (akikre édesanyám valamiért nagyon haragszik) és a cinkék. 

Nem tudom, néztétek-e már valaha, hogy a cinkék hogy esznek a madáretetőből, de komolyan mondom, dilisek. Elmondom tehát, mit csinálnak a verebek, és ebből már érteni fogjátok, miért mondom, hogy a cinkék hülyék. A verebek jönnek és beülnek a tálakba. Addig maradnak ott és addig esznek, amíg jól nem laknak, aztán elrepülnek. (Van ugyan egy macskánk, de olyan magasan vannak az etetők, hogy semmiféle veszély nem fenyeget, már csak azért sem, mert nem nagyon járkál arra.) Mit csinálnak a cinkék? Berepülnek a tálba, eltöltenek ott egy fél másodpercet, amíg felkapják a magot, aztán elrepülnek. Megeszik azt a magot, aztán visszajönnek, és ezt ismételgetik. Most őszintén, ez mennyi energiájukba telhet! Rögtön a fele energiát el is égetik a fel-le repkedéssel...

Na, félreértés ne essék, szeretem a cinkéket. (A Cinege cipője után nem is tudnám őket nem szeretni, de erről majd egy másik posztban.) Csak ezen már évek óta nem tudok elsülni. És anyum még a verebeket utálja, csak azért, mert élelmesebbek!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

jaja, pont ezt csinálják a kis hülyék.XD

Névtelen írta...

Szerintem aranyosak, de elég fárasztó lehet az, ahogy táplálkoznak.

Unknown írta...

az én cinkém nem röpköd,neki ül!

Megjegyzés küldése